Lehet, hogy gyerekként az otthon nem mindig volt jó.
De ettől még lehet jó Otthonod.
Sőt!
Talán épp most kezdődik.
Akár ugyanabban a házban.
Akár ugyanabban a kapcsolatban.
De mindenképpen ott, ahol beköltözöl a szeretetbe.
***
És a szeretet nem csupán egy érzés.
A szeretet egy minőség.
Ha valóban jelen van, képes átitatni egy egész világot.
Egy otthont.
Egy családot.
Egy kapcsolatot.
Egy tekintetet.
Egy mondatot.
Egy ölelést.
Egy asztalt, amely köré leültök.
Sőt…
Még azt is, ahogyan bánsz a tárgyaiddal.
A szeretet láthatatlannak tűnik.
Mégis mindenütt nyomot hagy, ahol valaki következetesen képviseli.
Gondolatban.
Érzésben.
Szóban.
Tettekben.
Viszonyulásban.
És végül magában az otthon légkörében.
***
Te mennyire vagy beköltözve a szeretetbe?
Ha százalékot kellene mondanod…
Mennyit mondanál?
25%-ot?
50-et?
80-at?
És vajon mennyi teret engedtél olyan minőségeknek, amelyek nap mint nap aktívan rombolják a szeretetet?
- A sértettségnek.
- A megvetésnek.
- A közönynek.
- A félelemnek.
- A kontrollnak.
- Az ítélkezésnek.
Észrevetted már?
Valójában egy csatatéren élünk.
Nap mint nap különböző minőségek próbálják birtokba venni a figyelmünket.
Az elménket.
Az otthonunkat.
A kapcsolatainkat.
És végső soron…
Minket.
Ez a cikk nem mindenkinek szól.
Csak azoknak, akik vonzónak találják a gondolatot, hogy egyszer teljesen hazatérjenek a szeretetbe.
És ne csak ott éljenek.
Hanem mások számára is elvigyek az otthonosság hangulatát.
Akik a szeretetet nem csupán érzésnek tekintik.
Hanem hovatartozásnak.
Akik azt mondják:
Én ehhez szeretnék tartozni.
Ez egy szép döntés.
De munka is.
Mert ott lenni jó.
Odaérni viszont néha fárasztó.
Néha ijesztő.
Mert előbb fel kell ismerni, hogy eltévedtünk.
Vagyis épp nem vagyunk jól. Mintha kiestünk volna az otthon mezejéből. Abbol a dimenzióból, amit a szeretet ural.
Hogy perpillanat épp nem ott élünk belül, ahol igazán jó. (Ki tudja: mi óta…)
Hanem a félelemben.
A megfelelésben.
A haragban.
Vagy a reménytelenségben.
És ezek soha nem tudnak Otthonná válni.
Legfeljebb megszokottá.
Ha most úgy érzed, messze vagy…
Van egy jó hírem!
Nem az számít, milyen messzire kerültél.
Hanem hogy merre indulsz.
Ragaszkodj a szeretethez!
És lépésről lépésre hazatalálsz.
Emlékezz arra, milyen, amikor jó!
És ha valami sose volt jól, attól meg tudd, hogy igenis lehet úgy! (Különben honnan is tudnád, hogy ahogy most van, az rossz?)
És ha egyedül most még nehéz…
Gyere!
Menjünk haza együtt!
Ha jobb lenne kísérővel, szívesen segítek.
Vagy összekötlek a Kapcsolat Barátja hálózat egy olyan tagjával, akiben te is szívesen megbízol.
Mert a legszebb otthonok nem véletlenül születnek.
Hanem azok építik, akik nap mint nap a szeretetet választják magukban.